Kiképzés

Tematika, Elméleti anyagok


Vitorlázórepülésről kezdőknek

A vitorlázórepülő kiképzés felépítése

        Elméleti tanfolyam

   Szentkirályszabadján csörléses rendszerû vitorlázórepülõ kiképzés zajlik. Az elméleti oktatás január elején indul, az órák a tél folyamán általában szombat délelõttönként vannak Veszprémben, majd a kurzus tavasz elején egy elméleti vizsgateszttel zárul ami a gyakorlati repülésnek elõkövetelménye. A kezdõ elméleti tanfolyam fõbb témái közt elsajátíthatod a vitorlázórepülés alapfokú fizikai hátterét, némi áramlástant, a gyakorlati repülés elméletét, műszertant, megismered a vitorlázógépek általános szerkezeti felépítését, és szert teszel minden alapvetõ tudásra amire mint kezdõnek a biztonságos repüléshez szükséged lesz. Sikeres vizsgateszt után amint kijön a jó idõ, már ülhetsz is be az oktatóddal a gépbe és indulhatnak a felszállások!        

Gyakorlati repülés

    Vitorlázórepülõ karriered során különbözõ szintű vizsgákon fogsz keresztülmenni mire hivatalos pilótává válsz, sõt, ez után is lesz újabb és újabb kihívás ha megszereted ezt a sportágat és gyakorló vitorlázórepülõ maradsz. Az alábbiakban a nemzetközileg elismert gyakorlati vizsgákról olvashatsz részletesebben.

1. 'A' vizsga
      Az 'A' vizsga annak idején azt jelentette, hogy a növendék ún. csúzlistartból (hivatalos neve       gumiköteles indítás ÷) egy S görbe leírása után egyenesen leszáll. Ezt a vizsgát a kiképzési tervek ma       már nem tartalmazzák, a növendékek azonnal a B szint elsajátításával kezdenek.

2. 'B' vizsga (min. 57 felszállás)
      A 'B' vizsga azt jelenti, hogy egyedül repülhetsz iskolaköröket, termikelés (emelkedés) nélkül. Ezt úgy       kell elképzelni hogy egy csörlésbõl 4-5 perc alatt repülsz egy téglalapot a reptér felett, majd a       leszállójellel kijelölt helyen leszállsz.

      Az egyedül repüléshez számos dolgot el kell sajátítanod, a biztonságos fel- és leszálláson kívül az       esetlegesen adódó vészhelyzetek gyors és ésszerû megoldását, a repülési adatok megsaccolását       mûszerek nélkül, az elrontott leszállások javítását, stb, ezek tanulása a felszállások során meghatározott       sorrendben zajlik. A gyakorlat azt mutatja, hogy csörléses üzem esetén a növendékek körülbelül 65-       70 felszállásból érik el ezt a vizsgaszintet, azaz te is kb. ennyivel kalkulálj.

A feladatok B vizsgáig:

1/1 Szoktató repülés .......................................................................................   2 felszállás
1/2 Siklás megtanulása.................................................................................. 3 felszállás
1/3 Fordulók végrehajtása.............................................................................. 8 felszállás
1/4 Teljes iskolakör felépítése csörléssel és leszállással együtt ......... 14 felszállás
1/5 Váltakozó állásszöggel való repülés ..................................................... 2 felszállás
1/6 Kötélszakadás gyakorlat.......................................................................... 6 felszállás
1/7 Csúsztatás..................................................................................................  4 felszállás
1/8 Letakart műszerfallal való repülés.........................................................  2 felszállás
1/9 Dugóhúzó gyakorlat.................................................................................. 4 felszállás
1/10 Iskolakör gyakorlása    .......................................................................... 4 felszállás
1/11 Egyedülrepülés előtti ellenőrzés......................................................... 2 felszállás
1/12 Egyedülrepülés – „B” vizsga................................................................. 5 felszállás

 

3. 'C' vizsga (min. 25 felszállás)
      A 'C' vizsga letétele azt bizonyítja, hogy megtanultad kihasználni a felszálló légáramlatok emelõ hatását,       és képes vagy magadnak magasságot szerezni. A vizsga teljesítéséhez csörléstõl leszállásig 10 percet       kell a levegõben töltened, azaz az iskolakörhöz képest mintegy 5 percig saját erõbõl a magasban kell       tudnod maradni.

      A felkészülés során az oktatód elmagyarázza hogy hogyan lehet a termikeket felismerni, hogyan lehet       "megfogni" és "megtartani" õket. Meg kell tanulnod szép, egyenletes spirálokat repülni, majd felismerni       és kihasználni az adódó felszálló áramlatokat. A 'C' vizsga letétele új fejezetet nyit a saját repülésed       történetében, innentõl kezdve teljesítményrepülés lesz a feladatod, azaz minél tovább a levegõben       maradni illetve minél hosszabb távokat repülni. A további szintek tulajdonképpen már nem is vizsga       jellegûek, hanem adott teljesítmény igazolt elérése esetén kapod meg õket, ezek a "koszorúk".

4. 'D' vizsga (ezüstkoszorú)
      Az ezüstkoszorúhoz szükséges teljesítmények:
            o 5 óra idõtartam (felszállástól leszállásig)
            o 50 km táv (céltáv)
            o 1000 m emelkedés (leoldástól számítva a legnagyobb és legkisebb magasság különbsége)

      A 'C' vizsga után meghatározott kiképzési terv szerint kezdõdik a teljesítményrepülés, azaz repülsz       elõször kétszer fél órát, kétszer egy órát, egy három órát, egy öt órát, majd elmész távot repülni - az       1000 m emelkedés Magyarországon általában minden gond nélkül megvan mire eljutsz az 50 km-es       távrepülésig. Ha a fenti követelményeket megrepülted, akkor kapod meg a nemzetközi 'D'       vizsgajelvényt, az ezüstkoszorút.

5. 'E' vizsga (aranykoszorú)
      Az ezüstkoszorúhoz hasonlóan:
            o 5 óra idõtartam
            o 300 km táv (hurok vagy egyéb)
            o 3000 m emelkedés

6. 'F' vizsga (gyémántkoszorú)
      Az aranykoszorúra három gyémántot lehet gyûjteni, ezek teljesítése után jár a gyémántkoszorú:
            o szabad táv: 500 km
            o céltáv: 300 km
            o magasságnyerés 5000 m

            Vontathatói kiképzés

   A vitorlázógép indítására a csörlés mellett létezik egy másik standard módszer, a motoros repülőgéppel történõ felvontatás - bár jóval drágább mint a csörlés, versenyeken, táborokban praktikussága és számos előnye miatt gyakran használják.

   Mivel vontatásnál a vitorlázógép a csörlésben tapasztaltaktól meglehetősen eltérően viselkedik, vontatásra csak az bocsátható aki megfelelő gyakorlatot szerzett és vontathatói vizsgával rendelkezik. A teljes értékű vitorlázórepülő "jogosítványnak", a szakszolgálati engedélynek is alapvetõ feltétele, hogy legyen vontathatói vizsgád, a szakszó pontos feltételeit a következõ címszó alatt találod. A vontathatói kiképzés minimum 19 vontatásos felszállásból áll, de általános tapasztalat itt is, hogy a növendékeknek általában 1-2 plusz felszállásra szükségük van a megfelelõ gyakorlat megszerzéséhez.


            A szakszolgálati engedély

   Hivatalos pilótának a nemzetközi F.A.I. vitorlázórepülõ szakszolgálati engedély megszerzése után számítasz, innentõl kezdve vagy a magad ura, elmehetsz más repterekre és bérelhetsz repülogépet magadnak, vihetsz utast, stb, amíg a szakszolgálati engedély nincs a zsebedben, addig végig növendéknek minõsülsz és csak az oktatóid felügyelete alatt repülhetsz. A vitorla szakszóhoz az 5/2001 KÖVIM rendelet szerint a következõ vizsgákkal kell rendelkezned:
      • alapfokú vitorlázó kiképzés
      • vontathatói vizsga
      • F.A.I. 'D' vizsga (ezüstkoszorú)
      • a F.A.I. D vizsga feltételei között szereplo 5 óra teljesítése alól mentesül, aki a kiképzési tematikában          meghatározott 2 db egyedüli 1 órás feladatot repült, amelybõl legalább az egyik repülés a 60 percet          meghaladta, valamint 3 db 3 órás feladatot repült, amelybol legalább az egyik a 180 percet          meghaladta.

   A paragrafushoz annyi magyarázat tartozik, hogy a félórás, egyórás, stb repülések sikeres teljesítéséhez nem kell a teljes 30, 60, stb percet kirepülni, bizonyos engedmények tehetõk a feladat sikeres teljesítése mellett.


Ka7 összeszerelés              [2:09 p] - 9.6Mb

 

       25 db oktató videóanyag található itt !